2011. október 19., szerda

Barátság

Merj közeledni hozzá. A külső héj csalóka, ám a szívünk mélyén mégis egy nyelvet beszélünk. Nem értjük egymást, az egykor értelmes szavak helyett most vinnyogás tör fel torkunkból, köröttünk sivár pusztaság, vádló tekintetek, de ne hidd, hogy nincs remény. Amikor egy mosolyt sem sem látsz magad körül: mosolyodj el magad. Amikor a puszta kőszálak között egyetlen virágot sem találsz, ültess egyet. Amikor senki nem nyújt védő kezet: nyújtsd oda te a tied. Légy kikötő, ahol mindig ég egy fény, ahol mindig van egy szabad hely. Lesznek, akik jönnek, hogy azután elmenjenek és visszatérjenek. Lesznek olyanok is, akik nem térnek vissza. Tanulj a régi bölcsektől, akik  nem ujjongtak az érkező láttán és nem marasztalták a távozni készülőt.
Közhely? Tégy róla, hogy ne legyen az. Ha üres a szó, te legyél az, aki megtölti tartalommal. Egy régi mondás szerint: Ha viszolygással tölt el az, amit magad körül látsz, egyetlen morzsája van a világnak, amit valahogyan mégis megváltoztathatsz. Magad vagy az.


0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése