Hálás vagyok a Titkos Kertért. Most nem egészen a gyermekirodalmi klasszikusra gondolok, hanem az ihlet titkos kertjére, ahová, ha úgy hozza a kedvem, a legszürkébb őszi ködben is ellátogathatok egy csokor ragyogó napsugárért, ahová télvíz idején is bekopogtathatok, ha illatos, friss tulipánra, madárdalra vagy egy égig érő, csupavirág csodafára vágyom. De előfordult már az is, hogy egy lázas augusztus délután havas karácsonyfára volt szükségem, mert a karácsonyi témájú könyvecskét még a nyár végén le kellett adnom...
Ímhol egy kis nyári délutáni idill a Kertből!2010. október 18., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése